muellah

Blu-ray.

Shared by syck
es akkor meg nem is beszeltunk a magyar lakohazak / lakoparkok minosegerol, felhasznalt epitoanyagok elettartalmarol...

Nagyon furcsa jelenség alakult ki napjainkban. Egy teljesen új “vallás” jelent meg az ingatlanok kérdésében – az utóbbi időben sorban jártak nálam olyanok, akik a korábbitól gyökeresen eltérő új elveket vallanak. Nézzük meg, milyen elképzelések küzdenek egymással!

Az egyik oldal a konzervatív ingatlan hívő felfogás. Véleményük szerint az egyetlen érték, amit az ember igazán megszerezhet az életben, az az ingatlan. “Csak az a biztos ami megfogható!” – hallottam nemegyszer. Ezek közül is az első az ember saját lakása, háza, ami természetesen a saját tulajdonában kell lennie.

Ez a nézet nagyon elterjedt Magyarországon – hiszen ahogy a könyvemben is írtam, ma hazánkban a lakosság 93%-a saját tulajdonú ingatlanában lakik. Ez szinte közgazdasági lehetetlen – a fejlett országokban ez az arány 50-60% mindössze, a lakosság majdnem fele bérli a lakását.

Ennek a helyzetnek történelmi okai vannak. Egyrészt a szocializmus idején a vagyonfelhalmozásnak egyetlen módja volt lehetséges – az ingatlan szerzése. Másrészt azok a tömegek, akik a szocializmusban bérlakásokban laktak, a kilencvenes évek elején töredék áron megvásárolhatták ezeket – így szinte nem is maradtak állami bérlakások.

A másik nézet teljesen új. A hívei szerint a saját tulajdonú lakás szükségtelenül drága és komoly veszélyeket hordoz. Például a mostani válság megmutatta, hogy egy hitelre vásárolt lakás egyáltalán nem a mienk. A hirtelen megnövekvő hitelkamatok nagyon sok családot ellehetetlenítettek, így nagyon sok lakás vár árverezésre. Jelenleg 1,1 millió ember van az aktív BAR listán. Egyes becslések szerint a bankok által kényszerértékesítendő (magyarul elárverezendő) lakások száma másfél éven belül 100.000db fölé kerül. Ennél már az is jobb, ha az embernek bérlakása van. Ezért a lakást az embernek bérelni kell.

Mik a két oldal szubjektív érvei? A konzervatív ingatlan hívők szerint:

• A bérletre fizetett összeg pénzkidobás, hiszen a bérelt lakás sosem lesz a mienk
• Ami a saját ingatlan örök érték, mindig lakhatunk benne, ha baj van eladhatjuk, vagy majd öröklik utánunk a következő generáció

Ezzel szemben a reformer bérlés hívők állítása szerint:

• Az ingatlan megszerzési költségei magasak, bérelni sokkal jobban megéri
• Nem fenyeget a BAR lista és az árverés rémképe
• Rugalmasan oda tudunk költözni, ahol munka van, a saját lakás röghöz köt
• Mindig életállapotunknak megfelelő helyen és módon lakhatunk

Kinek van igaza? Nézzünk egy példát a számokra!

Vegyünk egy 10 milliós lakást.

• Ennek minimum 30%-a kell jelenleg a megvásárláshoz: ez 3 millió
• A megszerzés költségei (illeték, ügyvéd) 600.000Ft
• 20 éves futamidejű kölcsön esetén a 7 millió kölcsönre reálértékben a 2,4-szeresét kell a banknak visszafizetnünk, ez 16,8 millió (havi 70.000Ft)
• Húsz évig fizettük az ingatlan amortizációs költségét, minimálisan számoljunk 2%-al, ez 20 év alatt 4 millió, azaz 16,700Ft/hó. (Akik nem olvasták a könyvem, azoknak röviden: az ingatlanra folyamatosan költeni kell, hogy ne romoljon az állapota: rendszeresen festeni kell, időnként kis és időnként nagy felújítást kell végezni – ennek a költsége az amortizáció, ami a szakirodalom szerint átlagosan 3%)

Ez így összesen 24,4 millió. Ezzel szemben a bérlés esetén egyetlen kiadás a bérleti díj (a közműveket egyik esetben sem számoltam). Egy 10 milliós lakás bérleti díja 40-50.000Ft/hó. Legyen a magasabb, ez 20 év alatt 20×12x50.000=12.000.000Ft.

A két modell közt látszólag nincs nagy különbség: Az egyik költött 24,4 milliót 20 év alatt (az elején 3,6 milliót, majd havonta átlagosan 86.800Ft-ot) és maradt egy tízmilliós lakása. A másik csak 12 milliót költött (havonta 50.000Ft-ot), de nincs a végén semmije.

Mit fog tenni a reformerünk azzal a megspórolt pénzével, amennyivel neki kevesebbe került a lakhatása? Itt két út lehetséges. Ha nem jól bánik a pénzzel, ha az ősember dolgozik a pénztárcájában, akkor havonta az a 36.800Ft, amivel neki az egész kevesebbe került, úgy fog elszivárogni, hogy észre sem veszi. És akkor tényleg rosszabbul jár, mint aki kényszerből, fogcsikorgatva minden hónapban kifizette a banknak a törlesztő részleteket.

De lehet, hogy egy pénzügyileg művelt emberünk van, aki képes ezt a megtakarítást normálisan felhalmozni és befektetni. Hozzuk közös nevezőre: ő befektetett az elején 3,6 milliót (ennyit nem kellett a lakás kezdő költségére költenie) majd havonta a megspórolt 36,800Ft-ot is hozzárakta. Mit kapunk így a végén? Végigfuttattam a szimulációt egy valódi termékkel, költségek és adóterhek levonása után, az eredmény reálértékben: 61 896 289 Ft. Ebből 6db ilyen lakást is vehetünk, nem egyet! (Ha egyáltalán akar még saját inatlant… ) Ha nem ingatlant veszünk, akkor is elindíthatja a gyerekeit az életben és/vagy egy igen bőséges tőkejövedelemre is telik. 62 millióból havi 413.000Ft járulék vehető ki, mindhalálig.

De az ingatlan ára mindig felfelé megy – mondják erre sokan. Ezzel egy baj van, hogy nem igaz. Ma Magyarországon az a furcsa helyzet állt elő, hogy a tavalyi nagy ingatlan áresés után az ingatlanok ára reálértékben pont ott tart, ahol 20 évvel ezelőtt. Ha az elmúlt 20 év inflációs adatait elővesszük és beszorozgatjuk, akkor az jön ki, hogy a mai forint reálértékben éppen a 30-ad részét éri, mint az 1989-as. Az átlagos ingatlan árak nagyon érdekes pályát futottak be az elmúlt húsz évben. Az 1990-es évek elején a tanácsi lakások piacra dobásával egy hatalmas áresés következett be, majd 1998 és 2000 közt következett az ingatlan árrobbanás, majd az utolsó két évben egy újabb nagy esés. De ha kiszorozzuk az inflációt ezzel a 30-as aránnyal, bizony az jön ki, hogy pont ott tartunk, mint 20 éve. Ennyit az ingatlan befektetések kiváló hasznáról…

Tanulság

Mint Kiosaky híres könyvében mondja: “A világon a legdrágább dolog pénzügyileg műveletlennek maradni.” Erre ez igen szép példa. Mindenki eldöntheti, érdemes-e megtanulni a modern pénzügyeket, vagy a régi hagyományokat követni.

Röviden néhány régebbi cikkem ingatlan témában:

• 8 szörnyű tény az ingatlanbefektetésekről – mindenki elgondolkozhat, érdemes-e ingatlanokba fektetni. Pedig akkor még hol volt ez a mostani ingatlan áresés…
• Kutyasétáltatás – Miért nem mennek (annyira) fel az ingatlan árak, mint az értékpapírok?
• Hitelből befektetés – Hogyan ne fektessünk értékpapírba ingatlanunkból
• Ajándékozzuk el saját biztonságunkat! – Egy esettanulmány lakáshitel ügyben a TV2 Naplóból.

Shared by muellah
hehe.

Shared by muellah
szép lett.

Shared by muellah
ájj. :/

Rendszerint, ha e-mail template készítés kerül szóba, már előre fázok. Nekem legalábbis ez az igazi sötét erők területe, ahova nem szívesen teszem be a lábam. Inkonzisztencia, problémák, végtelen tesztelési órák... A gonosz elleni harcban segít az Email Standards Project, ahol a kiáltvány mellett a létező kliensek támogatási gyűjtése is megtalálható.

Shared by muellah
legnagyobb.

Shared by muellah
remélem ez jó lesz ez az album.

Amikor először találkoztam a Skittles cukorka reklámaival, csak néztem értetlenül. Előről kezdtem a filmet, aztán újra és újra. Nem értettem, de nagyon nem. Aztán a következő darabnál már elkezdett valami derengeni. A harmadiknál már egészen világos volt, hogy nem a reklámok rosszak, hanem én vagyok a hülye. Egyszer csak megvilágosodtam, és rájöttem arra, hogy mindazt, amit a reklámokkal kapcsolatban megszoktam, a Skittles filmek esetében el kell felejtenem. Nincs hagyományos értelemben vett sztori, sokszor még csak értelme sincs a filmeknek, egyszerűen annyira őrült az egész, hogy ha az ember hagyja őket hatni, akkor nem lehet nem szeretni azokat, akik kitalálják őket, nemkülönben a brandmenedzsereket, akik rábólintanak az ilyen ökörségekre.

A legújabb filmjükben azt mutatják be a rájuk jellemző elmeháborodott módon, hogy az új variáns hogyan csiklandozza a nyelvet. Ehhez egy öreg pár gardróbjában lakó óriási frottír zokniembert hívnak segítségül, aki a lábát a padlószőnyeghez súrolva feltölti magát elektrosztatikusan, hogy a kisüléssel az öregember nyelvét csiklandozza. Mindezt a nagyi rossz szemmel nézi, és a Skittlest ajánlj a a párjának, aki viszont inkább a zoknifickóra szavaz. És ennyi! Ökörség? Igen. Zseniális ökörség? Szerintem igen, de nem akarok senkit meggyőzni erről. Ezt a fajta humort valaki vagy imádja vagy gyűlöli. Aki szeretne közelebbi kapcsolatba kerülni a Skittles-szel, annak ajánlom még az öregedős, a fagyerekes, a pinatás, az érintésre mindent cukorkává változtatós, a emberfejős és a lyukbetömős törpés darabokat is. Taste the rainbow!

Akinek tetszett, az jöjjön facebookra is, kap egy szem cukrot vagy egy zoknit!

Last year we wrote about Creative Caravan, which helps people in the creative industries find properties to sublet or swap. Taking the concept a step further, Austin-based startup SwapYourShop facilitates connections between creative professionals looking to temporarily swap homes and workplaces, while working remotely for their current employer.

The premise of SwapYourShop is that employees will be creatively influenced by being immersed in a different company for a few weeks or months, and employers will benefit from having creatively rejuvenated employees return with new-found ideas, knowledge and perspectives.

Registered users create a profile with photos of their living and workspaces, then browse through the community to find other people who are keen to live in another city or country without quitting their current job. Launched into public beta in March, SwapYourShop is free to use and already has over 1,000 ‘swappers’ registered on the site. One to emulate for other job sectors?

Website: www.swapyourshop.com
Contact: connect@swapyourshop.com

Spotted by: Cecilia Biemann